Tisztelt Földhasználó!
„ a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai érték hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotában a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, (Vtv.)”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alkotása során többek között a jogalkotói szándék a földhasználó és a vadgazdálkodó közötti érdekellentétek megszüntetése, felek érdekeinek figyelembevétele, a kölcsönösség és bizalom elve alapján történő együttműködés alapjainak a megteremtése.
A Vtv. V. fejezete részletesen taglalja a vadászható vadfajok által okozott károk tekintetében a felek jogállását és kötelezettségeit.
Az érthető szabályozás ellenére a múltban a vadkár elszámolás tekintetében több esetben is voltak ellentmondások, félreértelmezések és ezen ügyek többsége a bírósági ítéletekben lettek tisztázva.
Ezek jövőbeni elkerülése végett az alábbiakra hívom fel a Szekszárdi Aranyfürt Vadásztársaság területén gazdálkodó földhasználók figyelmét.
Hivatkozott jogszabályok:
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.)
- az 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (Vhr.)
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (Inyt.)
A Vtv. 79. § (1) – (4) bekezdései részletesen taglalják a föld használójának a vadkárok , valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében teendőit, kötelességeit:
„(1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.”
A felsoroltak közül kiemelt jelentőséggel bír – és meghatározza a vadkár elhárítás és megelőzés alapjait – az (1) bekezdés a) pontja, mely egyértelművé teszi, hogy a föld használója a károk megelőzése és csökkentése érdekében köteles a vadászatra jogosulttal egyeztetett módon együttműködni.
Fentiekből következik, hogy a vadászatra jogosulttal előre nem egyeztetett módon, helyen, időben a földhasználó által önhatalmúlag kihelyezett, telepített, működtetett bármilyen önmagában vadriasztásra alkalmas eszköz, hozzájárulás hiányában az ellenkező hatást fejti ki.
A vadászatra jogosult hozzájárulása nélküli tevékenység a vad tiltott módon történő zaklatásának, illetve a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenység akadályozásának minősül, mely vadvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
Ezért kérem a földhasználót, hogy az (1) b) pontban foglaltak szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget téve, (vadkárosítás tényének észleléséről a vadászatra jogosult azonnali értesítése) a vadászatra jogosulttal egyeztetett módon, eszközzel végezni a vadkárelhárító tevékenységet.
Az (1) bekezdés e) pontja hivatkozásában felsoroltak alapján (fokozottan vadkárveszélyes terület) a már említett együttműködést magasabb szintre emeli és egy fokozottabb együttműködést vár el a földhasználó részéről a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében. Ez minden esetben többlet humán erőforrás és egyéb eszköz ráfordítást vár el a földhasználótól, természetesen a vadászatra jogosulttal egyeztetett módon.
A Vhr. 82/A § (1) – (2) bekezdések definiálják a fokozott együttműködés státuszait:
„(1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.
(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.
(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.”
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CXXII. törvény 95. §. (1) bekezdése szerint: „A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, kivéve, ha a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás a 95/A. § (1) bekezdése szerint hivatalból indul meg.”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68/A. § (1a) bekezdése szerint: „Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az érintett földrészletnek a Fétv. szerint vezetett földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó.”
Hivatkozva a 2013. évi CCXII. törvény és az 1997. évi CXLI. törvény idézett szakaszai alapján kérem folyóév április 01. napjáig a „Szekszárdi Aranyfürt Vadásztársaság 7143 Őcsény, Ady Endre utca 10.” címre vagy elektronikusan az aranyfurt.vt.szekszard@gmail.com címre az itv. alapján bejelentett földhasználati igazolásokat, térképi mellékletekkel megküldeni szíveskedjen.
Továbbá kérem megküldeni az ingatlanonkénti vetett mezőgazdasági kultúrák fajtáját, a vetés idejét, hogy a vadkár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket a földhasználó bevonásával meg tudjuk tervezni, a nélkülözhetetlen intézkedéseket meg tudjuk tenni.
A Vtv. 78.§ (1) bekezdésére történő hivatkozással tájékoztatom, hogy a Szekszárdi Aranyfürt Vadásztársaság vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartó elérhetősége:
Név: Müller János
Telefon: +3630-946-4444
A jövőbeni eredményes együttműködés reményében.
